Hogy merült fel a Bartók project ötlete?

Először is nem igazán Bartók, mert a család nem engedélyezi a Bartók adaptációkat. A projekt tulajdonképpen több műfaj kombinációja. Ahogy Bartók a műveihez az általa gyűjtött népzene szolgált alapul, úgy számunkra is ez a gyűjtemény volt az egyik forrás. Továbbá felhasználjuk még a saját műveimet is, melyeket ezek a zenék ihlettek. Sokat hallgatok ilyen zenéket, így magam is megpróbáltam hasonlókat írni. Igazán sajnálom, hogy nem tudtunk Bartók-műveket játszani Budapesten!

Pedig kíváncsiak lennénk az ön feldolgozásaira!

Sok jazz-zenész szerette volna a Mikrokozmoszt eljátszani, ők mind kaptak egy levelet az ügyvédtől, aki perrel fenyegetőzött. Ilyenkor a lemezkiadó tárgyal az ügyvédjükkel, hogy ne kelljen pereskedésbe bonyolódni, és egyáltalán belemenni ebbe a drága és kényelmetlen helyzetbe, minek végén kompromisszumot kötnek, és a kész hanganyagon csak annyit tüntetnek fel, hogy a zenét Bartók ihlette. Beszéltem erről a tervemről a new york-i magyar nagykövetségen, és az ő első reakciójuk az volt, hogy persze, csináljuk, Bartók a magyar kultúra része, mindenképpen megoldjuk. Aztán kaptam tőlük egy e-mailt, hogy igazam volt, mégis gond van. Beszéltem a Bartók-kották kiadójával is, ők értették meg velem, hogy ez nem lesz egyszerű, hogy minden zeneszerző más ügy. Bernstein esetében például bizonyos dolgokat szabad, másokat nem. Rákérdeztünk, hogy mi a logika mögötte, a válasz az volt, hogy nincs logika. Nem tudom, önöknél hogy szól a törvény, de az USA-ban 60 vagy 70 év volt a szerzői jogok lejáratának ideje. Két éve Miki Egér szerzői jogai lejártak, de Walt Disney örökösei azt mondták, hogy Miki egér a miénk, nem lehet akárkié! A Kongresszust és a Szenátust is meggyőzték, hogy a szerzői jogaikat 90 évre hosszabbítsák meg. Az emberek azt gondolják, ez a művészek jogait védi, pedig nem. A Walt Disney egy hatalmas cég, és ha elvesztik Miki Egér jogait, akkor mindennek, amit erre a figurára építettek, játékoknak, vidámparkoknak a bevételeit is elvesztik, ugyanakkor egy művésznek, zenésznek nincsenek ilyen jellegű bevételei. Persze ha a műveinek egy részét mint hangminta felhasználják, mondjuk pop, vagy rap zenében akkor fizetni kell az eredeti részletéért is.

A digitális világban egyre nehezebb megmondani, hogy mit jelent az, hogy eredeti.

Ez egy jó kérdés, mivel ha valaki megtiltja a feldolgozások elkészítését, akkor talán azt szeretné megakadályozni, hogy elektromos gitár szóljon a második hegedű quartetben, vagy hogy számítógépes verziója készüljön a Csodálatos mandarinnak. De ha valaki a kottára néz, és elolvassa, akkor is értelmezi a kottát, hiszen a kottának nincs hangja, a zenész interpretációján keresztül szólal meg a mű. Ő dönti el, mennyire követi az utasításokat, mennyi vibrátót használ, mennyire követi szorosan az ütemet, milyen hangosan játszik pianissimo mellett. Van ilyenkor egy kukkoló a hátunk mögött, aki figyel, és szól, hogy no, innentől nem a művet játszod! De kerültem már ilyen abszurd helyzetbe, például Leonard Bernstein műveivel. A West Side Storyt el lehet játszani zongoratrióban, az rendben van, de az Aggodalom korát, vagy a Jeremiás Szimfóniáját, azt már nem. A kérdés, hogy ki mondja meg, mit lehet és mit nem. Általában a szerzőknek a gyerekei, vagy az unokái már nem zenészek, nem értenek hozzá, csak örökösök. Vagy egy egyszerű hivatalnok, aki üti a papírokra a pecsétet: mehet, nem mehet. Ők csak szeretnék megvédeni a zenét. Tőlünk. És ha elektromos gitárral megcsinálom a hegedű quartettet, akkor a lemezen lesz Bartók neve, és ha eladod a lemezt, ők megkapják érte a jogdíjat.

Bartókhoz kötődik ön számára a magyar zene?

Igen, hisz 15 évesen egy Bartók vonósnégyes elemzésével kezdtem a zenei tanulmányaimat. Először az általa írt könyvek fordításaiból, az esszékből, melyben leírja, mi a különbség városi, vidéki és cigányzene között. Nagyon rendszeres volt a népdalgyűjtésben, ő és Kodály temérdek felvételt gyűjtöttek, melyre egy egész rendszert építettek. Meg persze sok CD-m is van, és megpróbálom megérteni, hogy ennek a zenének mi a lényege. Mivel nem vagyok néprajzkutató, elemzés helyett benyomásaim vannak, de egy biztos, ez a zene gyönyörű. Szerintem fontos a magyar embereknek, hogy büszkék legyenek a zenéjükre, hogy megértsék a kultúrájukat, és hogy ez a kultúra hogyan született. Ebből a szempontból Bartók módszere, hogy a saját kultúránknak gyökereit venni alapul a művészetéhez, nagyon fontos dolog.

Ha jól értem akkor "virtuális" magyar népzenét is ír?

Igen, megpróbáltam. Ugyanakkor nem akarok úgy tenni, mintha magyar népzenét írnék. Ezek inkább egy new yorki zenész benyomásai erről a zenéről, sok improvizációval. Egy jó része viszont egyáltalán nem hangzik népzenének, túl összetett ahhoz.

Kevés zeneszerző tudja ötvözni a klasszikus zenét, a jazzt, az improvizált zenét. Ön Mozart, Mahler, Schumann, Bach műveit is feldolgozta. Könnyű keverni a műfajokat?

Nem tudom, de meg kell próbálni. Olyan környezetben nőttem fel, ahol sokféle zenei hatás ért. Philadelphiában nevelkedtem, mindig is jazz-zenész akartam lenni, mert sok jazzt hallottam, ugyanakkor lehetőségem volt  klasszikus-, népzenét, soult, funky-t tanulni. Ha egy klasszikus zenésznek adunk egy kottát, akkor ő lejátssza úgy, ahogy az le van írva, és megpróbálja a legtöbbet kihozni ebből. Ugyanakkor egy improvizáló zenész másképp gondolkodik. Persze, ismerjük a témát, de mindannyian kicsit másképp akarjuk eljátszani, szabadok kezeljük az anyagot. Úgy érzem, mostanában egyre több zenész szeretné ezt kipróbálni. Persze ez nem egy új találmány, minden jazz-zenész, aki kipróbálta már magát a klasszikus zenében, népzenében,  popzenében, rendelkezik az ehhez a megfelelő alapokkal. Arról van szó, hogy veszel egy motívumot, amiből végül valami teljesen mást hoz ki az improvizáció, a fantázia játéka.

Elektronikus eszközöket, laptopot is használ?

Igen, egy Ableton Live nevű programot használok, ezen keresztül alakítom át az élő zenét, teszek rá effekteket, akár számítógép-parancsokkal, akár zongora-klaviatúrán. Előre is bekészíthetek hanganyagot, ekkor nem improvizálok, hanem csak lejátszom a beprogramozott dolgokat, mint ahogy egy DJ teszi egymás után a számokat, de rögtönözhetek is, ha folyamatosan állítgatok a gépen. Mindkét oldalát szeretem. Ma a viaszhengerekről levett zenéket használjuk föl, de ez inkább átkötés a dalok közt. Inkább a hagyományos kamarazenei felállás lesz, elektronikus hangzásokkal színezve.

Miken dolgozik mostanában?

Egy Mozart feldolgozások, és egy szóló zongora album, amin John Zorn újabb kompozícióit játszom. Van egy Bedrock project is, ez inkább elektronikus zene, egy Othello verzió is van Verdi operájából. Mint zeneszerző, pár hónapja írtam egy darabot két zongorára, Mozart emlékére, amit a los angelesi kamarazenekar játszott fel. És van egy jazz trióm is, amivel nemrég jelent megy egy lemezünk Live At Village Vanguard címmel.

Mik a benyomásai Budapestről?

Imádom Budapestet. Jártam már itt a 80-as években is, de még mindig ugyanaz a kellemes légkör fogad. Sokféle dolog keveredik itt, és érzem a kreatív energiákat az emberekben, a kávéházakban ülő fiatalokban, és külsőre is egy megkapó város.

A bejegyzés trackback címe:

https://jazz.blog.hu/api/trackback/id/tr871958995

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása